2024. május 29.
A Környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdéseiről szólt legutóbbi konferenciánk, amelynek célja, hogy méréstechnikai aktuális kérdéseket a gyakorlatban történő alkalmazás/alkalmazhatóság szempontjából világítsa meg, közérthető módon. A felmerülő kérdések megvitatásában a laboratóriumi szakemberek mellett partnereink voltak az érintett jogalkotók, a környezetvédelmi hatóságok szakemberei és a környezetvédelmi analitikai szakmával kapcsolatban álló más szakterületek képviselői.
Az ASZEK és a KSZGYSZ Mérés-Mintavétel Munkacsoport által közösen szervezett konferencia fő célja, hogy kapcsolatot teremtsen a környezetvédelmi célú mintavételeket és vizsgálatokat végzők, a vizsgálatok eredményeit felhasználók, és a szakterületre vonatkozó jogszabályi háttér megalkotói-gondozói között.
A konferencia délutáni szekcióiban szakértő előadóink segítségével a résztvevők olyan modern mintavételi, vizsgálati, adatfeldolgozási technológiák alkalmazását is megismerhették, amelyek használata elengedhetetlenek felgyorsult, folyamatosan változó világunkban.
A Környezetvédelmi mérés és mintavétel aktuális kérdései 2024 című konferenciát Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében elmondta, hogy a teltházas esemény a téma fontosságát, aktualitását és a szakma jelentős érdeklődését is jelenti. Köszönetet mondott a konferencia támogatóinak, a Józsa és társa Kft.-nek és a NOVOLAB Kft.-nek, valamint azoknak a cégeknek, akik kiállítóként is megjelentek.
Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a levegőminőség javítására tett lépésekről, tervekről adott elő. Tájékoztatást adott arról, hogy 2024. július 1-től egységes szakmai irányítás alá kerül az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat és a tervek szerint másodfokú környezetvédelmi hatóságként környezetvédelemi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdi meg munkáját a tárcánál.
Mindezek célja, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást (határértékek túllépése) megnyugtató módon lezárja a magyar állam. 5 szennyezőanyag kibocsátásával kapcsolatban viszont új eljárás indult, tehát van még teendő. A jogszabály-módosításra vonatkozó tervek érintik a környezetvédelmi engedélyezést és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit.
Itt a német mintát kívánják követni, amely nem tevékenységhez, hanem a mennyiséghez és anyaghoz kötve kerül meghatározásra. Mindenképpen az egységes hazai hatósági gyakorlat kialakítása a cél.
A fentiek végrehajtási kötelezettségeiből következik, hogy az EM aktívan keresi a tájékoztatás, szemléletformálás, környezeti nevelés lehetőségeit. Ezért olyan programokat indít és támogat, amely felhívja a figyelmet a problémákra és a megoldásokra. Ilyen a Kölcsönkapott levegő program, amely az általános iskolásokat célozza meg, és amelyet az OMSZ/HungaroMet – közreműködésével a KSZGYSZ valósít meg és ennek kibővítése lesz a Mindennapi levegő program, amely a középiskolások számára nyújt kézzelfogható tapasztalatokat, ismereteket, amelyeket már a továbbtanulás, pályaválasztás során is hasznosíthatnak.
Gaul Réka, a Belügyminisztérium Felszíni és Felszín alatti Vizek főosztályának osztályvezetője az EU felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó szennyezőanyag-listáinak felülvizsgálatáról szólva bemutatta a Víz Keretirányelv végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, amelyek az állapotértékelést, a felülvizsgálatot és ezek gyakorlathoz történő igazítását is magukba foglalják.
Ismertette a felszín alatti vizek minősítésének módszerét, valamint az új, ún. megfigyelési listát (toxikus anyagok esetében évi 2 mintavétel 2 éven keresztül). E listát folyamatosan felülvizsgálják és szükség esetén módosítani kell, az ezekre vonatkozó módosítási javaslatokat ismertette a résztvevőkkel, a várható – jogszabályalkotási – feladatokkal együtt. Külön kiemelte, hogy az előadásban felsorolt – jogalkotási feladatokhoz várja a javaslatokat, véleményeket.
Pálfi Gyula Péter, a Nemzeti Akkreditálási Hivatal főosztályvezetője a mintavételről és a vizsgálatokról tartott előadást – az akkreditálás szemszögéből. A NAH céljait és feladatait felsorolva kiemelte, hogy szolgáltatóként kívánnak megjelenni a gazdasági szereplők előtt, növelve azok versenyképességét, az fogyasztók, felhasználók számára referenciát képviselve és nyilvánvalóvá téve, hogy az akkreditálás hozzáadott értéket képvisel, amely az akkreditálások számán is nyomon követhető. Az EU-ban és nálunk is stagnál az akkreditált szervezetek száma, viszont az eljárások átlagideje nálunk jelentősen rövidebb. A NAH tagja az EA-nak, az EA MLA együttműködés, tagság biztosítja, hogy a NAH akkreditálás kompatibilis a többi EU-s tagország akkreditálásával.
Az egységesítésre való törekvés (jogszabályok, szabványok, mérés, mintavétel) több területen továbbra is szükséges, az egységes eljárásrend, jogszabályértelmezés kidolgozásához, ehhez kéri az ASZEK szakmai támogatását, az akkreditált szervezetek érdekeinek képviseletét.
Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakértője a mikroműanyagok: az ivóvíztől a termékekig címmel adott elő, különös tekintettel a szabályozás, szabványosítás kérdéseire és a gyakorlati kihívásokra.
Évente 400 millió tonna műanyagot gyártanak, ennek 40 %-a olyan csomagolás, amely gyorsan hulladékká válik. Különösen jelentős az építőiparban felhasznált, hulladékká vált műanyagok aránya, az itt keletkező mikrohulladék (hungarocell), amelyek 5 mm-nél is kisebbek. Ezek egészségügyi hatásait vizsgálják, az eredményekre még várni kell, mert a szabályozás ennek is függvénye. Néhány területen már vannak eredmények, további feladat a szabványosítás és a szabályozás a vizsgálati módszerek tekintetében, a gyakorlati tapasztalatok alapján. Bemutatta a MicroDrink projektet, amelyet 9 országban valósítanak meg 2026-ig.
Dr. Faitli József, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológiai intézetének egyetemi tanára a települési szilárdhulladékok vizsgálati és elemzési módszertanának eredményeit, továbbfejlesztésének célját és irányait ismertette, amely – a 2023-es EPR rendelet megjelenésével kibővült az ún. EPR-es TSZH mintavételezési módszertannal, amelynek részleteit az előadásban ismertette, amely bevezetésre került a szakmai képzésbe. Június 1-vel újraindul egy országos TSZH összetételi kampány az EPR-es módszertan szerint.
Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ Elnöke, az Ezüstkő Kft. ügyvezetője a lokális légszennyezettség vizsgálatáról, az ezt szolgáló szemléletformáló programokról tartott előadást.
Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a levegő, bár láthatatlan, de nélkülözhetetlen. Levegőnk minősége az életminőséget jelentősen befolyásolja, ezért a mintavétel, a mérés, a határértékek folyamatos figyelése, a beavatkozási pontok meghatározása mindannyiunk érdeke. Érzékelhető, hogy a lakosság jelentős része nincs tisztában bizonyos tevékenységek levegőminőségre gyakorolt hatásával, ezért is fontos az objektív mérés, mintavétel és a kapott adatok értékelése, amelyekkel elérhető a szemlélet-, a magatartásváltozás. Erre hívja fel a figyelmet az Óbudai Egyetem, az OMSZ/HungaroMet Zrt. bevonásával lebonyolított Kölcsönkapott levegő projekt, amely az általános iskolákban zajlott és zajlik jelenleg is, szakértőkkel, mérőkocsival. Ez a projekt a közeljövőben várhatóan a középiskolákban is folytatódni fog.
Papp Zoltán, a KSZGYSZ ASZEK ügyvezetője a Klaszter versenyképességet javító lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A Klaszter formáció olyan szakmai közösség, amely stratégiai, üzleti hálózatosodást jelent, a közös érdekek mentén. Az ASZEK biztonságot, minőséget és versenyképességet kíván biztosítani tagjai számára, a folyamatos fejlődés és aktív együttműködés keretében. A kommunikációs együttműködés (honlap, hírlevél, szakmai fórumok) kiterjed a NAH-val való proaktív, folyamatos kapcsolattartásra is. Cél a közös gondolkodás, tagság bővítése (tanúsítók, mérőműszer-gyártók, -forgalmazók, anyagvizsgálók, ESG tanúsítók) és a minősített klaszter cím elérése. 2024. június 26-án a KSZGYSZ Irodában Akkreditálási Világnap 2024 workshop-ot tartunk, amelynek meghirdetésére rövidesen sor kerül.