Akkreditálás – aktualitások és változások 2022.
Környezetvédelmi kihívások a termék- és technológia-tanúsítás során
ASZEK-NAH konferencia
2022. december 8., Hotel Benczúr
Az Akkreditált Szervezetek Klasztere (ASZEK) a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal (NAH) együttműködve szervezte meg 2022 december 8-án az immáron hagyománynak számító év végi akkreditálási konferenciát.
Az eseménynek a Hotel Benczúr adott otthont.
A konferencia tematikája a 2022. évi Akkreditálási Világnap fókusz témájához igazodva a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdése a gazdasági növekedésben, valamint az ehhez kapcsolódó akkreditálási kérdések voltak.
Az alábbiakban a konferencián elhangzott előadások szakmai összefoglalóját találják, valamit az összefoglaló végén elérhetők az elhangzott prezentációk anyagai (pdf formátum).
Lillafüredi-Koch Barbara főosztályvezető és Kőszegi József (Technológiai és Ipari Minisztérium Iparszabályozási Főosztály) az Akkreditáció a körforgásos gazdaságért címmel tartották meg előadásukat. A jogi szabályozásról szólva a főosztályvezető asszony elmondta, hogy az akkreditálási eljárásról szóló kormányrendelet módosítása folyamatban van, jövő év elején társadalmi egyeztetésre bocsátják. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a díjrendelet is frissítésre vár, a kormányzati struktúra változásával (január 1-től) a szervezet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium irányítása alá kerül, tehát az akkreditálási szakterület az iparügyekért felelős minisztériumi területen marad. Az akkreditálási rendszer kialakítása, továbbfejlesztése során, a hatósági eljárás alapelvei nem változnak, az Akkreditálási Tanácsban továbbra is számítanak az ott képviselt, érintett szervezetek, cégek munkájára.
Kőszegi József kiemelte, hogy az akkreditálás nem kötelező, de aki hosszútávon tervez, annak kívánatos, mert a versenyképességet növeli. Az akkreditáció megléte a körforgásos gazdaság felé vezető folyamatokban előnyt jelent, hiszen megfelelőséget igazol, bizalmat kelt. A követelményeknek való megfelelés – akár a szabványok szerinti, vagy az eco-design irányelvnek való megfelelésről van szó – nagyobb üzleti lehetőséget is jelent.
Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az Országgyűlés az elmúlt héten elfogadta az 5. Országos Környezetvédelmi Programot, amely 2026-ig határozza meg a teendőket. Az abban foglaltak közül a Környezetbarát Termék védjegyet, az ökocímke rendszert emelte ki, ami a mostanában egyre divatosabb „zöldre mosásnak” is gátat szabhat. A GVH piacelemzését ismertetve elismerőleg szólt a Tudatos Vásárlók Egyesülete tevékenységéről. További, jelentős tennivalók vannak az ökocímke védjegy megismertetésében, elfogadtatásában, ami jelentős versenyelőnyt jelenthetne a környezetbarát hazai termékek, szolgáltatások számára. A hazai védjegy megszerzésével kapcsolatban szó volt az eljárás módjáról, annak anyagi vonzatairól.
Tájékoztatásul elmondta, hogy az új ESPR rendelet hazai átültetése az iparszabályozási szakterülettel közösen rövidesen megtörténik.
Az EMAS vállalati irányítási rendszer előnyeiről is szó volt, összevetve az ISO 14 000-es rendszerrel. Az EMAS eljárásban hatóságként a Pest megyei Kormányhivatal is közreműködik, de az eljárást a hazai Környezetbarát Védjegyéhez hasomlóan -a Herman Ottó Intézet folytatja le. Jelenleg 29 hazai cég, szervezet rendelkezik ezzel a minősítéssel. Az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az EMAS kézikönyvet.
Az ETV környezettechnológiai hitelesítés népszerűsítése érdekében a KÖVET Egyesülettel közösen indul egy kampány, amelyet a NAH-hal közösen dolgoznak ki, és 5 területen értékelik az alkalmazott technológiát.
Rippel Endre elnökhelyettes és Pálfi Gyula Péter főosztályvezető (Nemzeti Akkreditáló Hatóság) a NAH együttműködéseiben és folyamataiban történt változások címmel tartották meg előadásukat.
Rippel Endre a hatóságot érintő szervezeti és személyi változásokról, valamint az akkreditálási tevékenységet érintő konkrét változásokról adott tájékoztatást, továbbá kitért a 2023-ben kezdődő változásokra. Az új követelményeknek való megfelelés közös munkát jelent az akkreditált szervezetek és a NAH között. Hosszútávú céljuk, hogy stabilizálják a szakmai munkát, valamint az akkreditálás értéknövelése. A nemzetközi akkreditált hatóságokkal közösen, a folyamatok egységesítésén dolgoznak, az átláthatóságot tartják szem előtt.
A NAH szervezetére vonatkozóan hangsúlyozta, hogy az új felállásban is az eddigi szemlélettel folytatják a munkát. A referensek rendszeresen belső képzéseken vesznek részt, és kiemelte, hogy nem adminisztrátor feladatkört látnak el, hanem szakmai munkát végeznek.
2022-ben alapos EA nemzetközi értékeléseken estek át, amelyeken megfelelőnek tartották munkájukat. Jelenleg az EMAS hitelesítéssel kapcsolatos tevékenységük értékelése zajlik. 2021-től részt vesznek az EA Munkabizottságaiban is, céljuk ezzel, hogy minél előbb hozzáférjenek az információkhoz, a készülő változásokhoz.
Hazai oldalon erős a kormányzati szervekkel, a kijelölő hatóságokkal és szakhatóságokkal is a kapcsolatuk; közös szemlélettel, azonos követelményrendszerrel dolgoznak.
A szakmai szervezetek közül kiemelte az ASZEK-kel való közös munkát, emellett több más tömörítő szervezettel is felvették a kapcsolatot. Hangsúlyozta az értékelők ASZEK-nál megtehető anonim véleményezési lehetőségét, amelynek eredményeként javítani tudják munkájukat. Az akkreditálás értéknövelésében az oktatásnak is jelentős szerepe van, 2023 januártól egy egyetemmel is együttműködnek.
Szakmai szempontból 2022 egyik legfontosabb változása, hogy minden ISO 14065 új verziója szerinti akkreditációhoz be kell vezetni az ISO/IEC 17029-et. Jelenleg a legnagyobb munka a feltételes akkreditáció kereteinek rögzítése. 2022-ben 30 %-kal több a lezárt eljárás az előző évhez képest.
Pálfi Gyula a gyakorlati kérdéseket tárgyalva kiemelte, hogy a NAR-85 alapján intenzívebb lett a NAH kapcsolata a vezető minősítökkel. A pártatlanság ellenőrizhető, az opponens feladata tisztázott, az opponens aktívan akkor lép fel, ha nemmegfelelőség miatt az akkreditálás szűkítésére vagy visszavonására kerül sor.
A NAR-31gyel kapcsolatosan kitért arra, hogy pontosítják a nyilvántartást, tiszta helyzetet teremtenek, a részletező okiratban a fix és a rugalmas terület is szerepelni fog.
Új dokumentum a NAR-37, amely pontosítja a tárgyi hatályt a 17025:2018 szabvány alkalmazásakor.
Wiegand Krisztina, az Akkreditálási Tanács elnöke az AT tevékenységét ismertette. Fő feladatuk a NAH tevékenységének, függetlenségének vizsgálata, értékelése. Évente jelentést készítenek és tesznek közzé. 2022-ben 26 javítási, fejlesztési ajánlást fogalmaztak az opponensek működésére és fejlesztésére, a NAH nemzetközi és belföldi tevékenységére, pártatlanságára, gazdálkodására vonatkozóan. Reméli, hogy a Tanácsban kialakuló viták alapján jó tanácsokat tudnak adni ahhoz, hogy a kormány megfelelő döntéseket hozzon. Horizontális szabályozásokkal kapcsolatos ajánlásokat is tud tenni az AT, a szabályzatokban tervezett módosításokat is szeretnék előzetesen megkapni. Az új szabályzatoknál sokszor a visszajelzések alapján látható, hogy milyen változtatásokra lenne szükség. Ha érkezik észrevétel, akkor azt természetesen megtárgyalják.
A Szakmai Bizottságok is segítik a munkájukat, az Ő javaslatukra is építve alakította ki az AT a véleményét pl. az 1/2022-es NAH ajánlásról, a pártatlansági kockázatok csökkentéséről, az opponensek pártatlansági kockázatairól.
Ágoston Csaba, ASZEK elnök az ASZEK elmúlt évi tevékenységét, tapasztalatait ismertette. Az ASZEK célja az akkreditáltak akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos tevékenységének segítése, szakmai érdekképviselete. Független szakmai szervezetként ezen keresztül tudnak egyeztetni az akkreditáltak, az akkreditált státuszt elnyerni szándékozó szervezetek. Függetlenül az akkreditált státusz számától minden tagot azonos jogok illetnek meg. A Klaszterben a vizsgaközpontok kivételével minden akkreditálási kategória képviselteti magát. Főbb tevékenységek: weboldal működtetése, fórum biztosítása az akkreditáltak számára (https://aszek.hu/), együttműködés a szakterület felügyeletét ellátó minisztériummal és a NAH-hal. Az ASZEK egy tagot delegál az Akkreditálási Tanácsba (az ASZEK elnökét, aki egyben az AT elnökének helyettese). Részt vesz a Szakmai Bizottságok létrehozásában, szakértőivel támogatja azokat. Együttműködési megállapodás alapján segítik a NAH munkáját, illetve közvetítik az akkreditáltak közösen kialakított javaslatait, észrevételeit, a NAR/NAD dokumentumokra vonatkozó véleményüket. Sajnos ez utóbbi 2021 óta akadozik, mivel nem minden esetben kapták meg a változások tervezeteit. Fontos lenne, hogy ez a folyamat új lendületet kapjon. Kiemelte azon – az eljárások szakmai tartalmának és transzparenciájának növelését célzó – javaslataikat, amelyek eddig nem, vagy csak részben épültek be a szabályozókba (RO tartalma, LEVEL-5 szint vizsgálata, bizottsági döntési mechanizmusok megtartása).
Felhívta a figyelmet az ASZEK honlapon elérhető „szakértők, minősítők értékelése” lehetőségre, és kérte, hogy az anonim kérdőívet minél többen töltsék ki, az értékelések elemzése alapján van mód az eljárásban részt vevő szakértők teljesítményének minősítésére, kompetenciájuk fejlesztésére.
Köhler Artúr, az Adept Enviro Kft. kármentesítési szakfelelőse „Tisztázást igénylő adatok és fogalmi zavarok a magyar környezetvédelmi jogrendben” című, a KSZGYSZ két héttel korábbi Kármentesítési Konferenciáján elhangzott előadását felvételről ismerhették meg a résztvevők.
Ebben a környezetvédelmi jogban fellelhető ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Kitért a különböző jogszabályokban előírt határértékek eltéréseire, valamint a használt fogalmak értelmezési különbségeire. Példaként bemutatta, hogy a felszíni vizekre vonatkozó bárium szennyezettségi határérték olyan alacsony, hogy a víz természetes báriumtartalmát szennyezettségnek kell tekinteni. Az is érdekes, hogy egyes komponensek megengedett koncentrációja magasabb az ivóvízben, mint a felszín alatti vízben.
A fogalmi eltérésekre említette a benzol és alkilbenzolok (BTEX) meghatározásnak különbségét. Részletesen foglalkozott a talajvíz számos jogszabályi és tudományos definíciójával, amelyek egyes esetekben teljesen eltérő megközelítést és tartalmi meghatározást használnak. A nemzetközi szakirodalom nem is ismeri ezt a fogalmat, míg nálunk még a felszín alatti vizekre vonatkozó vizsgálati szabványokban is vannak ebből eredő furcsaságok.
Dr. Ágoston Csaba, az Ezüstkő Mérnök Kft. ügyvezetője a „Szilárd környezeti mátrixok modern, horizontális szabványai”-ról tartott előadásában a környezetvédelmi analitikai eljárások megválasztásának jelentőségét hangsúlyozta, különös tekintettel a vizsgált mátrixra, illetőleg az analízis céljára.
Az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány értelmében a laboratóriumnak validálnia kell a szabványos módszereket, amelyeket az alkalmazási területükön kívül alkalmaznak. Például a toxikus elemek vizsgálatánál környezeti szempontból igen fontos ezek „útja” a mátrixok között, azonban az MSZ 21470-50:2006 Környezeti talajvizsgálatok szabványt a talajokon kívül számos más mátrix toxikuselem-tartalom meghatározásánál is alkalmazzák (szennyvíziszap, mederüledék, hulladék, komposzt stb.), amelyekre a validálást így mindig el kell végezni. Megoldást a horizontális szabványosítás adhat, mint pl. a CEN TC 444 Európai Technikai Bizottság (szilárd mátrixok környezeti jellemzése) által kidolgozott, több mátrix környezeti jellemzésére alkalmas szabványok. Példákkal alátámasztva mutatta be, hogy a horizontális szabványok (CEN/TC 444) elsősorban műszaki szempontból értelmezik a mátrixfogalmat, és széles műszaki spektrumuk segíti az indokolatlan validálási tevékenység elkerülését. Az ilyen megoldások segíthetik a magyar szabályozás modernizálását, vita esetén a Szakbizottságokban a szakmai konszenzus kialakítását.
Dr. Szilvássy Blanka Daniella, a NÉBIH élelmiszerbiztonsági felügyelője „Újrafeldolgozott műanyagok az élelmiszercsomagolásban” címmel a 2022. október 10-étől hatályos, „Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrahasznosított műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló (EU) 2022/1616 rendelet legfőbb követelményeit mutatta be előadásában. Felhívta a figyelmet az EU műanyagokra vonatkozó stratégiájára és a SUP irányelv célkitűzéseire (2025-re a műanyag csomagolásoknak 55%-ban újrahasznosítottnak kell lennie, az italcsomagolásoknál a kötelező másodnyersanyag felhasználás aránya 25%).
Az új rendelet célja, hogy biztosítsa az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő újrahasznosított műanyagok kémiai és mikrobiológiai biztonságát. Ennek érdekében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékeli az újrafeldolgozási folyamatokat, hogy azok alkalmasak-e biztonságos műanyag előállítására. A rendelet meghatározza az újrafeldolgozott műanyag minőségellenőrzésére, a hatóságok feladataira vonatkozó szabályokat. Mellékletek tartalmazzák azon feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie az alkalmazott szennyeződésmentesítési folyamatnak, a műanyag alapanyagnak és a végső terméknek, az újrafeldolgozási technológiának, adott esetben az engedélyben meghatározható egyedi kritériumoknak. Az újrafeldolgozást végző vállalatoknak megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtaniuk.
Délután a program két szekcióban folytatódott.
Laboratóriumok szekció
Iga Benedek (operatív igazgató, ENCOTECH Kft.) „Anomáliák a munkahelyi mérések gyakorlatában” című előadásában a 25/2000 (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelet és a 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet kénsavra, nitrogén-oxidokra és benzoil-peroxidra vonatkozó előírásainak ellentmondásaira, a határértékek/mintavételi módszerek alkalmazásának bizonytalanságára hívta fel a figyelmet. Javasolja a thorakális frakció értelmezésének rendezését, valamint a kapcsolódó visszavont szabványok (MSZ EN 482:2012+A1:2016 és az MSZ EN 689:2018) helyett az MSZ EN 689:2018+AC:2019 alkalmazását.
Dr. Bordós Gábor, a Eurofins Wessling Hungary Kft. projektmenedzsere „Kihívások a mikroműanyagok mérésének standardizálása kapcsán” címmel a mikroműanyagok mérésénél problémát jelentő egységes módszerek hiányára hívja fel a figyelmet. Mindenekelőtt pontos definícióra lenne szükség, nincs egységes álláspont arra, hogy a mintavétel mennyisége hány liter, és az anyag pontos mérettartománya sincs meghatározva. Megemlíti, hogy az (EU) 2020/2184 Ivóvíz irányelvből hiányoznak az újonnan megjelenő vegyületek (mikroműanyagok, gyógyszerek, EDC-k). A műanyag-stratégia szerint azonban 2024.01.12-ig kell elfogadni az egységes mikroműanyag mérési módszert, 2029.01.12-ig pedig a Bizottságnak jelentést kell készítenie az egészségkockázatukról.
Karsai Ferencné, a SYNLAB Hungary Kft. minőségirányítási munkatársa arról tartott előadást, hogy „Hogyan készítsünk fel egy tanúsított orvosi vizsgálólaboratóriumot az akkreditálásra az ISO 15198 követelményei szerint”. Elmondta, hogy a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet szerint milyen szakmai feltételeknek kell megfelelnie az egészségügyi tevékenységet folytatóknak, és milyen szabványok alapján kezdeményezhetik minőségirányítási rendszerük tanúsítását. Hangsúlyozta, hogy a tanúsító szervezetek tanúsítványt bocsátanak ki, de nem minden esteben kötelező számukra az akkreditálás. Egyes tevékenységekre viszont előírja a rendelet a „NAH akkreditációt”.
Vázolta az EU akkreditálásra vonatkozó 765/2008/EK rendeletének kapcsolódó fogalmait, valamint az egészségügyi szolgáltatók akkreditált IR tanúsításának, illetve a laboratóriumok akkreditálásának feltételeit, a vonatkozó szabványokat. Jelenleg hazánkban akkreditált státusszal 8 orvosi vizsgálólaboratórium rendelkezik.
Részletesen bemutatta az ISO 15189 és az ISO 9001 szabványok szerinti tanúsítás lépéseit és feltételeit, felhívva a figyelmet a két szabvány eltéréseire a szervezet környezete, a vezetői szerepvállalás, a tervezés, a támogatás és a működés terén elvárt feltételekre.
Bánfi Brigitta, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetője a „Termelőtől a fogyasztóig – bio-élelmiszerek tanúsítása” címmel tartott előadást. Bemutatta a cég ökológiai gazdálkodás területén végzett, akkreditált tanúsítási és ellenőrzési tevékenységét, amelyet az EU bio jogszabályai szerint és az illetékes hatóság elismerése alapján végez. (2021-ben már 259.823 ha ellenőrzött területért feleltek.)
Ismertette a működésük kereteit adó EU és a hazai bio rendeletek tartalmát ((EU) 2018/848 rendelet, (EU) 2017/625 rendelet, 2008. évi XLVI. törvény, 34/2013. (V.14.) VM rendelet). Bemutatta a vállalat tanúsítási alap-feltételrendszerét, az általuk kiállított Minőségi Tanúsítványt és a tanúsítvány hitelességének ellenőrzésének folyamatát, valamint az EU tanúsított ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját, és felhívta a figyelmet a forgalomban lévő megtévesztő jelölésekre.
Dr. Miskuca Mária tudományos tanácsadó a Bálint Analitika Kft. részéről „Élelmiszertanúsítási tapasztalatok”-ról tartott előadást. Bemutatta a cég laboratóriumi osztályainak fő tevékenyégét. Az élelmiszeranalitika terén a termékminősítés a legfőbb feladat. Az élelmiszervizsgálat három területen zajlik: a gyártónál, a forgalmazónál és a felhasználónál. A termék minőségének főbb meghatározói a higiénia, a technológia, a csomagolás és a minőségmegőrzési idő. Ezek figyelembevételével végzik a vizsgálati paraméterek kiválasztását, a mintavételt és -kezelést, majd a vizsgálatokat. Az eredmények értékelése alapján a technológiai összefüggéseket is feltárják. Céljuk a toxikus anyagok és az allergének kiszűrése, és hogy a minőségmegőrzési idő minél hosszabb legyen. A laboratóriumi munka eredménye.
Tanúsítók szekció
Ringhoffer Örs, a MEKH főosztályvezető-helyettese az energiai auditról tartott előadást, ismertetve a hivatal energiahatékonysági feladatait, az energetikai auditálás ellenőrzésének menetét. A nagyvállalatoknak négyévente kell energetikai auditálást lefolytatniuk. Minden év június 30-ig regisztrálniuk kell a Hivatalnál, megerősítve nagyvállalati státuszukat és nyilatkozni, hogy jogosultak-e a kötelező auditálás alóli felmentésre.
2023. december 5-ig esedékes a harmadik energetikai auditálás, ezért jövőre 1000 db fölötti nagyvállalati auditra számítanak. Az auditálást a Hivatal névjegyzékébe felvett energetikai auditorok és auditáló szervezetek végezhetik. (A névjegyzékben 169 auditor és 84 auditáló szervezet szerepel.).
A MEKH lényegében az auditorok által kiállított tanúsítás érvényességét, folyamatos megújítását ellenőrzi. Maga a tanúsítás telephelyre és tevékenységre szól, az auditálási kötelezettség a nagyvállaltra. 2020 februártól az MSZ EN ISO 50001:2019 szabvány szerinti tanúsítást fogadja csak el a MEKH.
Gyarmati Beáta Zsuzsanna és Szabó László az IMSYS Kft. részéről az „EU ETS hitelesítés az I-IV. kereskedési időszak tükrében” címmel tartották meg előadásukat.
Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) történeti áttekintését követően ismertették a rendszer működési elvét. A kereskedelem alapja a széndioxid-egyenérték, ami egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz (ÜHG) – kvóta – kibocsátási egység.
Az akkreditált hitelesítő szervezet az ÜHG kibocsátói által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartartalmazó jelentéseket hitelesíti. Hazánkban 4 NAH és 2 külföldi akkreditált hitelesítő szervezet működik.
Bemutatták a kötelezetteket, akikre az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek kereskedelme kiterjed. Az ilyen tevékenységek végzéséhez a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ÜHG engedélye szükséges.
Röviden ismertették a hitelesítés folyamatát, majd bemutatták az uniós kibocsátás-csökkentési célok teljesülésének eddigi eredményeit. Az EU klímarendeletben rögzített 2030-as kibocsátáscsökkentési cél (55%, az 1990-es szinthez viszonyítva) azonban az előrejelzések szerint – a jelenlegi intézkedésekkel – csak 41%-kal tud teljesülni. A „Fit for 55” néven ismert új jogszabálycsomag célja viszont az Európai Zöld Megállapodás célkitűzésének, 2050-re Európa klímasemlegességének elérése.
Dr. Biczó Imre László EMAS hitelesítő hitelesítési tapasztalatairól számolt be. Előadásában kitért az Európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetésének előnyeire: fokozott hitelesség, átláthatóság és elismertség, bizonyíték az összes vonatkozó környezetvédelmi jogszabály betartására. Példaként egy nemzetközi vállalatot hozott föl, amely leányvállalatainál környezet- és energiairányítási munkacsoportot hozott létre a cég erőforrás felhasználásának racionalizálására. A csoport feladata a fenntarthatóság és az energiafelhasználás optimalizálása, az energiahatékonyság minimum negyedévente történő áttekintése és az irányítási rendszer folyamatainak felügyelete.
Mandics Márta, a TÜV Rheiland Intercert Kft. területi menedzsere„A termékek környezeti jellemzői és az irányítási rendszerek” bemutatásához közös gondolkozásra hívta a hallgatóságot. Egy hétköznapi háztartási tevékenységre felépített esettanulmányt épített fel a hallgatósággal közösen, az irányítási rendszer tanúsítási feltételek alkalmazásával. A kiindulási paraméterek (alapanyagok és technológia) rögzítése után közösen elvégezték a folyamatértékelést az ISO 9001, ISO 14001, ISO 45001, ISO 50001 szempontjai alapján, az eredményeket flipchartra fel jegyezve. Az esettanulmány lezárásaként a hallgatóság alapanyag és technológia váltási, fejlesztési javaslatokat tett, majd az eredményeket együtt értékelték.
A konferencia zárásaként a Szakmai Bizottságok ismertették az elmúlt évi tevékenységüket és terveiket, majd a két szekció tanulságait beszélték meg az előadók és a hallgatóság.
Az előadások itt letölthetők (az előadások címeire kattintva)