2015. december 31-én megszűnt a Nemzeti Akkreditáló Testület, feladatait 2016. január 1-től központi költségvetési szervként működő akkreditáló szerv – a Nemzeti Akkreditáló Hatóság – a vette át. A német modellt követő hazai rendszer kialakítása azonban csak akkor működhet hatékonyan, ha az akkreditált szervezetek is szervezetbe tömörülnek. Ennek létrehozása érdekében a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének kezdeményezésére és támogatásával 34 akkreditált szervezet 2015. augusztus 25-én megalapította az Akkreditált Szervezetek Klaszterét, az „ASZEK”-et.
Az Országgyűlés 2015. július 6-án fogadta el a 2015. évi CXXIV. törvényt a nemzeti akkreditálásról, amelyet a Magyar Közlöny 2015. évi 102. száma július 13-án ki is hirdetett. A törvény másnap, 2015. július 14-én hatályba lépett.
A törvény 2016. január 1-ével hatályon kívül helyezte a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvényt, és kimondta a NAT 2015. december 31-i megszűnését. A NAT feladatait és kompetenciáit 2016. január 1-től a Kormány által kijelölendő, központi költségvetési intézményként működő akkreditáló szerv; a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) vette át. Az átállás következtében biztosítani kell, hogy az új szervezet a nemzetközi, mindenekelőtt az EU akkreditálási feltételeknek is megfeleljen és biztosítsa az akkreditálási folyamatokban a jogfolytonosságot. Mindezt úgy, hogy az akkreditált szervezetek minősítéséhez kötött tevékenységek folytatásában, illetve termékek forgalmazhatóságában fennakadás ne történjen, a minősítő szervezetek az átmeneti időszakban is folyamatosan végezhessék munkájukat.
A Nemzeti Akkreditáló Testület 2015. év végi megszűnése nagymértékben befolyásolja azon gazdálkodó szervezetek tevékenységét, üzleti eredményességét, amelyek NAT akkreditációval rendelkeznek. A megváltozó szabályozási környezetben ezen szervezetek és magánvállalkozók összefogására van ahhoz szükség, hogy egységesen, szervezetten és hatékonyan tudják érvényesíteni érdekeiket az új intézményi rendszer kialakulásának folyamatában. Mindemellett az együttműködésre, az érintettek egységes álláspontjának kialakítására és közvetítésére, a szakmai munka színvonalának emelésére várhatóan az új rendszer kialakulása után is lesz igény. Ezt felismerve a környezetipari vállalkozások szakmai érdekvédelmi szervezete, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) a német modellt követve háttértámogatást adott az Akkreditált Szervezetek Klasztere (ASZEK) megalakulásához. A Klaszter főbb céljai: a hazai akkreditálási gyakorlat jobbítása, a tagszervezetek hazai és nemzetközi érdekképviselete, továbbá a tagok szakmai munkájának támogatása, fórum biztosítása az akkreditált szervezetek tapasztalatainak kicseréléséhez és az együttműködéshez.
2019-től az ASZEK az Eurachem teljes jogú tagja, amelynek munkabizottságaiba magyarországi képviselőket delegálhat.
Az Országgyűlés 2015. július 6-án fogadta el a 2015. évi CXXIV. törvényt a nemzeti akkreditálásról, amelyet a Magyar Közlöny 2015. évi 102. száma július 13-án ki is hirdetett. A törvény másnap, 2015. július 14-én hatályba lépett.
A törvény 2016. január 1-ével hatályon kívül helyezte a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvényt, és kimondta a NAT 2015. december 31-i megszűnését. A NAT feladatait és kompetenciáit 2016. január 1-től a Kormány által kijelölendő, központi költségvetési intézményként működő akkreditáló szerv; a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) vette át. Az átállás következtében biztosítani kell, hogy az új szervezet a nemzetközi, mindenekelőtt az EU akkreditálási feltételeknek is megfeleljen és biztosítsa az akkreditálási folyamatokban a jogfolytonosságot. Mindezt úgy, hogy az akkreditált szervezetek minősítéséhez kötött tevékenységek folytatásában, illetve termékek forgalmazhatóságában fennakadás ne történjen, a minősítő szervezetek az átmeneti időszakban is folyamatosan végezhessék munkájukat.
A Nemzeti Akkreditáló Testület 2015. év végi megszűnése nagymértékben befolyásolja azon gazdálkodó szervezetek tevékenységét, üzleti eredményességét, amelyek NAT akkreditációval rendelkeznek. A megváltozó szabályozási környezetben ezen szervezetek és magánvállalkozók összefogására van ahhoz szükség, hogy egységesen, szervezetten és hatékonyan tudják érvényesíteni érdekeiket az új intézményi rendszer kialakulásának folyamatában. Mindemellett az együttműködésre, az érintettek egységes álláspontjának kialakítására és közvetítésére, a szakmai munka színvonalának emelésére várhatóan az új rendszer kialakulása után is lesz igény. Ezt felismerve a környezetipari vállalkozások szakmai érdekvédelmi szervezete, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) a német modellt követve háttértámogatást adott az Akkreditált Szervezetek Klasztere (ASZEK) megalakulásához. A Klaszter főbb céljai: a hazai akkreditálási gyakorlat jobbítása, a tagszervezetek hazai és nemzetközi érdekképviselete, továbbá a tagok szakmai munkájának támogatása, fórum biztosítása az akkreditált szervezetek tapasztalatainak kicseréléséhez és az együttműködéshez.
2019-től az ASZEK az Eurachem teljes jogú tagja, amelynek munkabizottságaiba magyarországi képviselőket delegálhat.
