2017 évi értékelések összegzése

Értékelők véleményezése

Kitöltött kérdőívet 46 szervezet küldött, összesen 56 eljárásról, amiből 19 akkreditálás vagy újraakkreditálás, 35 pedig felülvizsgálat volt, egy rendkívüli felügyelet, valamint egy maghatározás nélküli eljárás. A beküldők között egyaránt szerepelt vizsgáló, terméktanúsító, mintavevő, kalibráló, irányítási rendszert tanúsító és jártassági vizsgálatot szervező laboratórium.
Összesen 113 minősítés érkezett, amelyeken 62 értékelőt (vezető értékelőt, minősítőt vagy szakértőt) véleményeztek (egyet név nélkül, így az nem köthető személyhez).
Sajnos viszonylag kevés véleményezés érkezik, pedig a Hírlevélben folyamatosan felhívjuk a lehetőségre a figyelmet.
Négy szempont alapján lehetett 1-től 5-ig „osztályozni” az értékelőket (az 5-ös a legjobb).
Az egyes szempontok szerinti eredmények a következők voltak:

 

4

3

2

1

nem pontozta

Szakmai kompetencia

3

2

1

-

-

Viselkedésmód

2

3

-

3

1

Jogszabályi jártasság

16

2

2

-

8

Kommunikáció

7

3

1

-

1

Az összes többi értékelés 5-ös volt.
Eltérő vélemények befogadására, megfontolására való képesség hiányát 5 személynél kifogásolták, hárman nem nyilatkoztak.
Az értékelőkről kialakult összbenyomás alapján egyrészt szöveges értékelést is lehetett adni, másrészt igen/nem válasszal lehetett ajánlani/nem ajánlani az értékelt személyt további eljárásokba történő bevonására. Ez utóbbi eredménye 5 nem ajánlás volt – mind az öt más-más személyre vonatkozik. 3 alkalommal ilyen szempontból nem adtak információt (de a szakmai kompetenciái csupa 5-ös ezeknél az értékelőknél.)
A szöveges értékelések – nem meglepően – elsősorban a nem 5-ösre vagy 4-esre értékelt személyekkel kapcsolatban érkeztek, többnyire az együttműködő hozzáállást hiányolva, az értékelő merevségét, elavult szakmai ismereteit, a saját értelmezéshez való ragaszkodást, az arrogáns, kioktató, nem egyértelmű viselkedést kifogásolták.
Természetesen pozitív értékelések is érkeztek, ezek az említett negatív vélemények ellenkezőjét emelték ki; az együttműködő hozzáállást, a szakmai hozzáértést, a rugalmasságot, a gyorsaságot, és az értékelt szervezet véleményének figyelembevételét emelték ki.
Az eredmények általános konklúziója, hogy elsősorban az adott akkreditálási területre vonatkozó jogszabályi környezet alapos ismeretére, valamint az akkreditált szervezettel, illetve munkatársaival történő kommunikáció módjára vonatkozó képzésekre van (lenne) szükség. Többen kifogásolták, hogy a létszámhiány miatt nehezen tarthatók be a határidők, nincs tájékoztatás az elvárásokról, illetve, hogy a merev dokumentáció miatt duplikátumok is képződnek.
Örömteli fejlemény, hogy a 2017-ben lefolytatott eljárásokról nem érkezett 4-esnél rosszabb értékelés, és mindenkit további akkreditálásra érdemesnek tartottak.

Nyomtatás   E-mail